A következő újra-telepítések egy másfél hektáros Királyleányka ültetvényben történnek, a Marinka dűlőben. Ez a terület Eger és Ostoros között fekszik jóformán az Ostorosi út, a Kőporos és Ostoros eleje között, a város szélén, tulajdonképpen a pince fölött. Ez is egy vastag termőréteggel rendelkező ültetvény. A kivágásnak a legfőbb oka az volt, hogy egy nagyon széles soros, nagy hiánnyal rendelkező és már nagyon legyengült ültetvényünk volt itt, ami sem minőségében, sem mennyiségben nem tudott már olyat produkálni, ami boldogságra adott volna okot. Itt is több talajtani fúrást és elemzést végeztünk, ami érdekes eredményeket hozott.

A köztudatban az terjedt el, hogy az Egri Borvidéken vulkanikus alapkőzet van mindenhol, kivéve az Eged-hegyet, a felsőtárkányi határ egyes részeit, illetve a Mészhegy környékét. Mindenhol máshol vulkanikus alapkőzetről beszélünk. A talajtani fúrásokból az derült ki, hogy nagyon sok helyen vulkanikus alapkőzettel jóformán nem találkozik a növények gyökere. Az alapkőzet sok-sok méter mélyen van, ahová még a most kivágott öreg tőkéknek sem ér le a gyökere. Ez nyilvánvalóan fekvéstől, lejtéstől és sok egyéb adottságtól függ. Viszont ami érdekes volt, hogy több helyen találtunk nagyobb mennyiségű meszet és meszes bemosódásokat. Ennek borászatilag mindig örülünk, hiszen ez egy másabb típusú szerkezetet mutat a boroknál, egy feszesebb, egy talán a hűvös klímát még jobban kiemelendő adottságot. Ez egy öröm, de szőlészetileg ez plusz feladatokat állít elénk, hiszen a növények mésztűrése mindig egy kardinális kérdés, erre fel kell tudnunk készülni már az oltványok megrendelésekor.

Ezen a területen a Királyleányka helyére kizárólag fehér szőlőfajtát telepítünk vissza, hiszen a talaj is ennek megfelelő. Sok közös gondolkodással a vezetőkkel, illetve a szőlészetet segítő kollégákkal arra jutottunk, hogy tartanánk magunkat ahhoz a korábbi irányelvhez, – egy-egy kivétellel, mint például a Rajnai rizling – hogy helyi kárpát-medencei fajtákkal dolgozunk, olyanokkal, amikben a jövőt látjuk.

A jelenlegi telepítések kapcsán a legfőbb gondolatunk már a következő generációé. Ezeknek az ültetvényeknek az előnyeit már az utánunk jövők fogják igazán kiélvezni, hogyha mi megfelelőt ültetünk.

Ezek nagyon nehéz feladatok és döntések, hiszen egyre szélsőségesebb időjárást tapasztalunk és egyre melegebb évjáratokat élünk meg. Épp ezért olyan szőlőfajtát elvből nem telepítünk, aminél azt látjuk, hogy már most a „jó termés” megítélés határain mozog az elmúlt öt évben kapott hőmennyiségeket illetően.

Így esett a Marinka dűlő esetében a Hárslevelűre a választás, teljes egészében a másfél hektáros felületen. Ennek egy részt az az oka, hogy van eredetileg is Hárslevelű táblánk ebben a dűlőben, pont egy szomszédos kisebb parcellán, és nagyon szeretjük, nagyon jól működik, a superior csillagunknak adja az alapanyagát évek óta.

Szeretjük, mert egy nagyon komplex fajtának tekintjük, – és ugyanez elmondható a Síkhegyen lévő Olaszrizlingről is – hogy ha megfelelően nyúlunk hozzá, akkor ebből lehet egy trendi fehérbort készíteni, ami könnyed, gyümölcsös, jó savakkal rendelkezik. Ebben mind a kettő fajta élenjáró, késői érésű fajták, jó savtartalommal bírnak. Ugyanakkor mind a kettő képes arra is, hogy egy magasabb érés mellett akár önállóan is egy komoly nagy bort adjon. Semelyik fajta sem túlzottan aromás, nem tartozik az illatos fajtakörbe, de mégis mind a kettőnek tud olyan szépsége lenni, akár a könnyedebb, gyümölcsös kategóriában, akár a nagyobb éréssel szedett, hordós érleléssel készített boroknál is, ami úgy gondoljuk, hogy a mai igényeknek megfelelő.

Hiszünk abban, hogy Egerben azokkal a szőlőfajtákkal kell a jövőben még inkább foglalkoznunk, amelyek ide köthetők, több száz éve bizonyítanak ezekben a dűlőkben, a borvidéken, amelyek a „sajátunknak”, azaz egrinek, magyarnak tekinthetőek. Hisszük azt is, hogy mi a saját egri identitásunkat, egri szőlő és borkultúránkat, ezeken a helyi fajtákból készült borokon keresztül tudjuk igazán fenntartani és megmutatni fogyasztóinknak itthon és határainkon túl is, továbbá látjuk a megnövekedett külföldi igényeket ezekre a borokra.

Filep Gergely, borászati vezető